Beszéd sportköri közgyűlés alkalmából
Kedves Sporttársak!
Amikor százegynéhány évvel ezelőtt elődeink megalapították a Patakparti Testegyenészeti és Léleknemesítő Egyletet, nem véletlenül választották jelmondatunkat: Egyenes test, egyenes beszéd. Nem azért, mert úgy gondolták volna, hogy a testi rendellenességek szükségszerűen lelki torzulásokhoz vezetnek -- amiért is a Sánták és Gyengénjárók Országos Egyesülete nemrég perrel fenyegetett minket, ezzel mintegy bizonyítékul szolgálva saját félreértelmezésükhöz. Jelmondatunk lényege az, hogy a sportban épp úgy, mint az élet más területein a mellébeszélés, szemfényvesztés nem vezethet tartós eredményre.
Egyletünk sportolói az elmúlt szezonban tisztességgel helytálltak. Nem csak az érmek csillogása méri a teljesítményt. A különféle versenyeken elindult sportolóink többsége előbb vagy utóbb célba ért. Büszkék vagyunk rájuk. Akik nem, azoknak bizonyára nyomós okuk volt rá. Rájuk sem haragszunk annyira.
Szakosztályaink száma örvendetesen gyarapodik. Egyesek szerint ebben szerepet játszik a szakosztályvezetőknek járó kedvezményes wellness belépő. Ez csak afféle szóbeszéd, de mindenesetre intézkedtünk, hogy a kedvezményt a jövőben csak azok a szakosztályvezetők kaphassák, ahol a szakosztály létszáma meghaladja a szakosztályvezetőét.
Új szakosztályaink között köszönthetjük például a kötélhúzókat. A stockholmi olimpia versenyszámai között szereplő sportágban éppenséggel a vezető személye kétséges a szakosztály két tagja közötti végeláthatatlan kötélhúzás miatt.
Egyletünk költségvetése igen csak szűkös, ezért külön köszönet illeti az edzőket és oktatókat, akik akár javadalmazás nélkül is végzik felelősségteljes munkájukat. Nyilvánvalóan a gyerekek iránti szeretet motiválja őket. Nem csoda hát, ha ez a szeretet olykor túlzott mértéket ölt. Nehéz megtalálni az egészséges határt. Más esetben a fegyelmezés eszközeivel kapcsolatban merültek fel kétségek. Ezek megalapozottságát alaposan megvizsgáljuk. A korbács, a spanyolcsizma és a szöges öv használatát már alapító atyáink is ellenezték, nemrégiben a kézi sokkoló használatát is a legszükségesebb mértékűre korlátoztuk.
Világszerte hatalmas probléma a sportban a teljesítményfokozók használata. Természetesen Egyletünk sem maradhat ki a meg nem engedett szerek elleni harcból. Drága droglaborok működtetésére sajnos nincs lehetőségünk. Ehelyett minden klubtagunkat megesketjük az Alapszabályra, hogy nem használ tiltott szereket. Végtére is úriemberek vagyunk vagy mosogatórongyok? Egyébként is versenyzőink eredményeire tekintve inkább a teljesítménycsökkentők hatására gyanakodhatunk, mint a fokozókéra. De semmilyen kihágás nem maradhat megtorlás nélkül. Két maratoni futónkat, akik a rajthelyhez közeli kocsmából taxival érkeztek a célba a már csak őket váró versenybizottsághoz, magunk zártuk ki az Egylet sportszerűségi versenyéből. Reméljük, ez tanulságos lecke lesz számukra.
Büszkék lehetünk rá, hogy szerény, de megingathatatlan támogatói bázist tudhatunk magunk mögött. Satya bácsi, a szotyolaárus, focimeccseink alatt féláron adja a szotyoláját. Dini, az albán pék a másnapos pereceket ingyen adja át Egyletünk büféjének. Külön-külön csekély hozzájárulások, de ha sokan követnék a példájukat, ki tudja, meddig juthatnánk vele? Akár az olimpiáig!
És ha már itt tartunk, örömmel tájékoztathatom a sporttársakat, hogy Egyletünk hivatalosan is támogatja Budapest olimpiai pályázatát. Az erről szóló közleményt magam tettem ki a Facebook oldalunkra. Biztosan nem fogja elkerülni az illetékesek figyelmét. Patakpart ugyan légvonalban messze esik Budapesttől, de a politikában – a sportpolitikában is – vannak rövidebb utak. Hátha nekünk is jut valami. Például egy kisvasút. Arra gyerekkorom óta vágytam. És bizonyára nem vagyok vele egyedül.
Kedves Sporttársak! Minden éremnek két oldala van. Igen, azoknak is, amelyeket sohasem nyertünk meg. Kicsinyek vagyunk, de akaratunk erős. Eredményeink szerények, de önbizalmunk törhetetlen. Pénzünk nincs, de az álmaink gazdagok. Kérlek benneteket, hogy az érem fényes oldalát nézzétek, és szavazzátok meg az Egylet jövő évi költségvetését.
Erre koccintsunk! (Felemelem a pezsgőspoharat, amelyben szódavíz pezseg, és enyhe undorral lehörpintem.)
Kedves Sporttársak!
Amikor százegynéhány évvel ezelőtt elődeink megalapították a Patakparti Testegyenészeti és Léleknemesítő Egyletet, nem véletlenül választották jelmondatunkat: Egyenes test, egyenes beszéd. Nem azért, mert úgy gondolták volna, hogy a testi rendellenességek szükségszerűen lelki torzulásokhoz vezetnek -- amiért is a Sánták és Gyengénjárók Országos Egyesülete nemrég perrel fenyegetett minket, ezzel mintegy bizonyítékul szolgálva saját félreértelmezésükhöz. Jelmondatunk lényege az, hogy a sportban épp úgy, mint az élet más területein a mellébeszélés, szemfényvesztés nem vezethet tartós eredményre.
Egyletünk sportolói az elmúlt szezonban tisztességgel helytálltak. Nem csak az érmek csillogása méri a teljesítményt. A különféle versenyeken elindult sportolóink többsége előbb vagy utóbb célba ért. Büszkék vagyunk rájuk. Akik nem, azoknak bizonyára nyomós okuk volt rá. Rájuk sem haragszunk annyira.
Szakosztályaink száma örvendetesen gyarapodik. Egyesek szerint ebben szerepet játszik a szakosztályvezetőknek járó kedvezményes wellness belépő. Ez csak afféle szóbeszéd, de mindenesetre intézkedtünk, hogy a kedvezményt a jövőben csak azok a szakosztályvezetők kaphassák, ahol a szakosztály létszáma meghaladja a szakosztályvezetőét.
Új szakosztályaink között köszönthetjük például a kötélhúzókat. A stockholmi olimpia versenyszámai között szereplő sportágban éppenséggel a vezető személye kétséges a szakosztály két tagja közötti végeláthatatlan kötélhúzás miatt.
Egyletünk költségvetése igen csak szűkös, ezért külön köszönet illeti az edzőket és oktatókat, akik akár javadalmazás nélkül is végzik felelősségteljes munkájukat. Nyilvánvalóan a gyerekek iránti szeretet motiválja őket. Nem csoda hát, ha ez a szeretet olykor túlzott mértéket ölt. Nehéz megtalálni az egészséges határt. Más esetben a fegyelmezés eszközeivel kapcsolatban merültek fel kétségek. Ezek megalapozottságát alaposan megvizsgáljuk. A korbács, a spanyolcsizma és a szöges öv használatát már alapító atyáink is ellenezték, nemrégiben a kézi sokkoló használatát is a legszükségesebb mértékűre korlátoztuk.
Világszerte hatalmas probléma a sportban a teljesítményfokozók használata. Természetesen Egyletünk sem maradhat ki a meg nem engedett szerek elleni harcból. Drága droglaborok működtetésére sajnos nincs lehetőségünk. Ehelyett minden klubtagunkat megesketjük az Alapszabályra, hogy nem használ tiltott szereket. Végtére is úriemberek vagyunk vagy mosogatórongyok? Egyébként is versenyzőink eredményeire tekintve inkább a teljesítménycsökkentők hatására gyanakodhatunk, mint a fokozókéra. De semmilyen kihágás nem maradhat megtorlás nélkül. Két maratoni futónkat, akik a rajthelyhez közeli kocsmából taxival érkeztek a célba a már csak őket váró versenybizottsághoz, magunk zártuk ki az Egylet sportszerűségi versenyéből. Reméljük, ez tanulságos lecke lesz számukra.
Büszkék lehetünk rá, hogy szerény, de megingathatatlan támogatói bázist tudhatunk magunk mögött. Satya bácsi, a szotyolaárus, focimeccseink alatt féláron adja a szotyoláját. Dini, az albán pék a másnapos pereceket ingyen adja át Egyletünk büféjének. Külön-külön csekély hozzájárulások, de ha sokan követnék a példájukat, ki tudja, meddig juthatnánk vele? Akár az olimpiáig!
És ha már itt tartunk, örömmel tájékoztathatom a sporttársakat, hogy Egyletünk hivatalosan is támogatja Budapest olimpiai pályázatát. Az erről szóló közleményt magam tettem ki a Facebook oldalunkra. Biztosan nem fogja elkerülni az illetékesek figyelmét. Patakpart ugyan légvonalban messze esik Budapesttől, de a politikában – a sportpolitikában is – vannak rövidebb utak. Hátha nekünk is jut valami. Például egy kisvasút. Arra gyerekkorom óta vágytam. És bizonyára nem vagyok vele egyedül.
Kedves Sporttársak! Minden éremnek két oldala van. Igen, azoknak is, amelyeket sohasem nyertünk meg. Kicsinyek vagyunk, de akaratunk erős. Eredményeink szerények, de önbizalmunk törhetetlen. Pénzünk nincs, de az álmaink gazdagok. Kérlek benneteket, hogy az érem fényes oldalát nézzétek, és szavazzátok meg az Egylet jövő évi költségvetését.
Erre koccintsunk! (Felemelem a pezsgőspoharat, amelyben szódavíz pezseg, és enyhe undorral lehörpintem.)